1. Mi a közös Gabriel García Márquezben, Shakirában és Pablo Escobárban?
Nos, többek között az, hogy mindhárman híresek és abban az országban születtek, ahol közel 2000 madárfajt figyelhetsz meg, ahol még a gyerekek is isszák a híres feketét, ahol a hivataloson kívül még 68 elismert nyelv van, ahol a karácsonyi ünnepségek egy hónapig tartanak és ahol a nemzeti sport űzéséhez lőporra és sörre van szükséged.
Ha mindez felkeltette az érdeklődésed, akkor olvasd tovább a Világjárás otthonról sorozat Kolumbiáról szóló részeit!
Kezd az előző résszel, majd folytasd itt!
2. Egy csésze fekete nedű
A legendák szerint a kávét a mai Etiópia vagy Jemen területén fedezték fel, és kezdetben az arab világban kereskedtek vele. Innen került a velencei kereskedők közvetítésével Itáliába, ahonnan továbbterjedt egész Európában és később az egész világon. Dél-Amerikába a hollandok vitték a 18. században.
A kávénövénynek több, mint hatvan különböző fajtája van. Fogyasztásra a Coffea arabica (arabica bab) vagy a Coffea canephora (robusta bab) a leginkább alkalmas.
Kolumbia az arabica termesztéséről híres, amely az ősibb és kedveltebb fajta, és amely a kereskedelemben kapható kávé 75%-át adja. Az arabica kávé 600-1800 méter közötti tengerszint feletti magasságon terem. Nélkülözhetetlen számára a vulkanikus talaj, a nagy és egyenletes csapadékmennyiség illetve a 15-24 °C közötti hőmérséklet.
Ez a fajta kávé drágább, mivel a magasabb területeken történő termesztés költségesebb és munkaigényes. A termelők a fagyveszélyt, amely a magaslaton termesztett kávét fenyegeti, is beépítik az árba. A termelési költségeket az is növeli, hogy a magaslaton termesztett kávét kézzel szüretelik és vizes eljárással dolgozzák fel.
Kolumbia a maga 720000 tonna (FAO, 2018) kávébabjával a nagy kávétermelő országok közé tartozik. Így bizonyára te is találkoztál már a “kolumbiai kávé” fogalommal.
A jó minőségű kolumbiai kávé gyümölcsös ízvilágáról, telt testességéről és komplex savasságáról híres.
A kolumbiaiak nemcsak a világot látják el kávéval, hanem ők maguk is tisztességes mennyiséget döntenek le ebből a koffeintartalmú italból. Nem pusztán reggel, hanem bármely napszakban fogyasztják, sőt még a gyerekeknek is kínálnak belőle.
3. Pszichoaktív szerek
Nem a kávé az egyetlen drog, amiről az ország híres.
Szomorú, de igaz, hogy a legtisztább kokain 70%-át itt állítják elő. Ezzel Kolumbia a világ vezető kokaintermelője.
Az, hogy az országot “narkó-köztársaságként” bélyegezték meg, Pablo Escobárnak is köszönhető. A piti csempészként induló Escobár a világ leggazdagabb bünözőjévé vált, aki a 80-as és 90-es évek elején a világ kokainpiacának 80%-át uralta.
4. Buliból buliba
De a kolumbiaiaknak nincs szükségük semmilyen szerre, ha jól akarják érezni magukat. A zene és a tánc ugyanis az ereikben csörgedezik.
Ha te is velük szeretnél bulizni, akkor kezd az egyik leismertebb fiestával. A Barranquilla városában tartott karnevál Latin-Amerika második legnagyobbik ünnepségének számít. Ráadásul itt született a háromszoros Grammy-díjas énekes, Shakira is.
Cali városa pedig a salsáról híres. A helység több, mint 200 akadémiája és 40 klubja foglalkozik e tüzes tánccal. Így méltán nevezhető a salsa fővárosának is, ahol minden évben megrendezik a legnagyobb salsa fesztivált.
Ne csüggedj akkor sem, ha lemaradnál az előző fesztiválokról. Az ország több, mint 150 fesztivállal garantálja azt, hogy ne hagyd el az országot egy jó buli nélkül.
Az államilag elismert 18 ünnepnap is azt bizonyítja, hogy Kolumbia szeret ünnepelni. (Magyarországon 10 munkaszüneti nap van.)
A köztük lévő karácsony ünnepét világszerte sok keresztény szereti, bár valószínű a kolumbiaiak jobban szeretik. Itt ugyanis már december 7-én elkezdik az ünneplést és nem is hagyják abba egészen az új évig.
5. A nemzeti sport
Nemcsak a bulikon, hanem sport közben is folyik az alkohol.
Annak ellenére, hogy az ország a fociról híres és a kolumbiai szíveket is ez dobogtatja meg a leginkább, szeretném figyelmedbe ajánlani a kolumbiai eredetű dobójátékot, a tejo-t (ejtsd: teho).
A játék az indiánok ünnepi szertartását képezte és dobókorongjaik aranyból készültek. Manapság a dobókorongok már olcsóbb fémből készülnek, és kedved szerint bármikor összemérheted valakivel koordinációs képességeidet.
A játék lényege? Törekedj arra, hogy a valamivel több, mint fél kilós korongoddal eltaláld a 20 méterre lévő, agyaggal töltött ládában található célpontot, ahova lőport tartalmazó háromszög alakú borítékocskákat helyeztek. A pályafoglaláshoz egy láda sört kell venni, amit a vesztes (egyén vagy csapat) kell kifizessen.
Kolumbiában a sportot leginkább a középkorúak játsszák. A fiatal generáció nem mutat érdeklődést a játék iránt, így félő, hogy a hagyomány eltűnik.
A sport megmentése érdekében új, gyerekbarát verziót fejlesztettek ki: eltűntek a lőporos borítékok és a pontokat elektronikus táblán rögzítik. Sőt egy okostelefonra letöltött alkalmazás segítségével még digitálisan is lehet űzni a sportot.
képek: FRANK MERIÑO (dobos), Polina Tankilevitch (kávé), Joel Alencar (kokalevél), HERNAN PERNETT (karnevál), luis perez (tejo)
#/media/Archivo:TejoCancha.jpg){kind=link}
EZT NÉZD MEG! | Afrika világa nagyon színes. Pillants bele Ghána érdekes világába és főzz valami finomat nálunk is megtalálható alapanyagokból! (recept a cikkben)
Ha tetszett, amit olvastál, akkor