Prága, Európa egyik legnépszerűbb fővárosa
Ha azon merengsz, hogy miért is olyan népszerű Prága, akkor valószínűleg még nem jártál ebben a lenyűgöző városban.
Prága Csehország fővárosa. Annak ellenére, hogy viszonylag kis város, mindössze körülbelül 1,38 millióan (2024. január 1.) élnek a város határain belül, évről évre egyre több látogatót vonz a világ minden tájáról.
Prága nemcsak Európa, hanem a világ egyik leglátogatottabb fővárosa is. 2023-ban ezt a nem túl népes fővárost 7,44 millió turista látogatta meg. Ebben az évben mi is közéjük tartoztunk.
1. nap
Előző alkalommal busszal közelítettük meg Prágát. Most arra vállalkoztunk, hogy egy pici szlovákiai faluból indulva, két átszállással vonattal közelítjük meg a várost.
Kora délután érkeztünk meg, így az első utunk egy étterembe (Vytopna Railway Restaurant) vezetett, amelynek különlegessége, hogy a rendelést – legyen az étel vagy ital – kis vonatok szállítják ki.
Teli hassal már kezdődhetett is a városnézés. Célom az volt, hogy az útvonalaink során minél több David Černý szobrot érintsünk. Így először a Kůň vagy Szent Vencel döglött lovon nevű alkotást néztük meg, amely a Lucerna Palota átjáróban lóg.
A következő szobor Kafka emlékére állított mechanikus fej volt, amit ottjártunkkor éppen szétszedtek.
A belváros felé tartva szemügyre vettük a magasan egy épület tetejéről Lógó férfit, amely valójában a pszichoanalízis atyját, Sigmund Freudot ábrázolja.
A Klementinumot végül nem néztük meg. Helyette egy másik könyvtárba mentünk. A városi könyvtár előterében található könyvtorony a tudás végtelenségét szimbolizálja.
Később elsétáltunk Prága talán leghíresebb látnivalója, az asztonómiai óra előtt.
Végül pedig bementünk a Týn-templomba, amely egyaránt szolgál galériaként gótikus, reneszánsz és kora barokk alkotásoknak. Nem mellesleg itt van Tycho Brahe sírja [tügo/tüge brá(e)] is, aki az utolsó nagy csillagász volt a teleszkóp feltalálása előtt. Az asztronómus, asztrológus és alkimista halála előtti évben Keplerrel dolgozott együtt, aki később felhasználta mestere megfigyelési adatait is, hogy megalkossa a bolygómozgásokkal kapcsolatos törvényeit.
2. nap
Első úticélunk a vár volt. Bár ezt előző alkalommal is megnéztük, a város látványáért megérte újra felcaplatni a dombon.
A város még szebb oldalát mégiscsak a Petrin-dombról mutatta. Itt felmásztunk a kilátóra és bementünk a tükrökkel ellátott útvesztőbe is.
A Moldva-folyó felé tartva leereszkedtünk a dombról, hogy megnézzük a szintén Černý által készített óriás babákat a Kampa múzeum előtt. Itt lestük meg az újrahasznosított műanyagból készült sárga pingvineket is.
A különböző üzenetekkel és rajzokkal ellátott Lennon-fal megtekintése után beültünk megpihenni egy kávé és süti mellé a Velkopřevorský Mlýn étterembe. A hangulatos kerthelyiség még a késő őszi időben is élvezhető volt. Sőt a régi malomkerékre is rá lehett látni az asztalunktól.
A következő Černý-szobor felé haladva benéztünk a város lámpával ellátott legszűkebb utcájába is. A két pisilő férfit ábrázoló bronzszobor alakjai egy Csehországot formázó medencében állnak. Forgatható csípőjük és mozgó péniszük segítségével üzeneteket „írnak” a vízre. Meglestem a szobor mellett található mézeskalácsos boltot (Perníkový panáček) is, amely a turisták mellett a darazsakat is vonzotta. Ezt leszámítva édes kis hely volt. (Remélem, értékeled a szójátékot.)
Következő állomásunk a pávák járta, elegáns szobrok, szökőkutak, virágágyások és egy mesterséges cseppkőfal tarkította Wallenstein kert volt. Bár sokan voltak ott, a falai mintha kizárták volna a város nyüzsgését. A gyönyörű barokk park Wallenstein palota területéhez tartozik, amely ma Csehország szenátusának a székhelye.
A nap hátralévő felében három interaktív kiállításra mentünk el. Az első a Pilsner Urquell Experience a sör történetét mutatja be és a végén kóstolni is lehet. Azoknak is érdemes ellátogatni, akik nem fogyasztanak alkoholt. Ők egy grépfrútkészítményt próbálhatnak ki a végén, ami szintén nagyon ízletes.
A második kiállítás a Lumina Gallery volt, ahol a fénnyel lehetett játszani illetve különböző installációkat megnézni.
A harmadik, egyben utolsó kiállítás a Banksy tárlat volt. Bár nagyon kedvelem Banksyt, mert alkotásai mindig megszólítanak és elgondolkodtatnak merész társadalomkritikájuk révén, valahogy mégis azt éreztem, hogy ezeknek a műveknek nem zárt terekben van helyük — még akkor sem, ha az egy rég nem használt templom. Az összhatás egyszerre volt bizarr és kontrasztos, de a művek mintha elvesztették volna azt a szabad szellemiséget, ami eredetileg jellemzi őket.
Sötétben indultunk vissza a szállásunk felé. Úgy érzem, hogy ottlétünk minden pillanatát kihasználtuk, és igyekeztünk Prága sokszínűségét megismerni. Már amennyire azt turistaként 2 nap alatt lehet. Másnap délelőtt ugyanis már indultunk haza. De előtte a Letna parkot átszelve még vetettünk egy utolsó pillantást Prága hídjaira.
Ha tetszett, amit olvastál, akkor