A bauxit nyomában Gánton
Tatabánya és Székesfehérvár között félúton, a Vértes délkeleti peremén található egy körülbelül 800 fős község, melynek területén volt az első magyarországi bauxitbánya.
Bár Gánt körzetében már 1920-ban azonosították a bauxitot, a szükséges tőke hiánya késleltette a termelés megkezdését. Végül egy német cég kezdte meg Gánt határában a munkálatokat. A második világháború után a német tulajdon a Szovjetunióra szállt. 1954-ben a magyar állam megvásárolta a részvényeket és öt bauxit- és alumíniumipari vállalatot hozott létre az ország területén.
Ma már a felhagyott és részlegesen visszatöltött külfejtések egész évben szabadon látogathatók. Területükön számos jelenséget, ásványt és kőzetet figyelhetünk meg (pl. paleotalajok, kalcit, gipsz, dolomit, bauxit). A földtan iránt kevésbé érdeklődőket azonban a szinte kietlen, vöröses-sárgás táj fogja lenyűgözni.
EZT NÉZD MEG! | A gyakran éktelen ipari területek idővel megszépülhetnek, de legalábbis lenyűgöznek minket – ilyen a Bokodi-tó is. Bejártad már azt a területet?
Ha tetszett, amit olvastál, akkor