Cat and the Globe

A világot látnod kell.

Csavargás a Börzsönyben | Drégely vára

Drégely várának építése IV. Bélához nyúlik vissza. A ma is álló romok bizonyítják, hogy az 1200-as évektől sok mindennek tanuja volt a vár. Például annak az ostromnak is, amely során Szondi György várkapitány és katonái életüket vesztették. A harcot nemcsak a kor legismertebb versmondója, Tinódi Lantos Sebestyén örökítette meg, hanem Kölcsey Ferenc és a legnagyobb magyar balladaköltő, Arany János is.

Ezen igen kéri basát őnagyságát,
Vitésségre taníccsa ő két apróggyát,
És eltemettesse Szondi Györgynek tagját
(Tinódi Lantos Sebestyén: Budai Ali basa históriája)

Fellegi bérceiden, ó Drégel vára, kereslek,
Merre valál? tornyod honnan emelte fejét?
Szondi hol állt? repedő kebelén hol csorga le vére?
Nyughelye hantjai közt hol nyög az estveli szél?
Puszta vagy, ó kiomolt vér szent helye! néma homály leng
Vad bokor árnyaiban szirteid orma felett.
Ah de romod tetején az örök hír égi virága
Csillagi fényében századok óta virúl.
(Kölcsey Ferenc: Drégel)

És pattog a bomba, és röpked a gránát;
Minden tüzes ördög népet, falat ont:
Töri Drégel sziklai várát.
(Arany János: Szondi két apródja)

Ma a vár kizárólag gyalogosan közelíthető meg. Mi Drégelypalánkról hódítottuk meg a várat. Helyenként elég meredek volt az út, de a lélegzetelállító kilátás kárpótolta a fáradtságot.

EZT NÉZD MEG! | A Vértesben is számos vár(rom) bújt meg. Ezeknek egyike a tatárjárás (13. század) után épült Vitányvár.

Ha tetszett, amit olvastál, akkor

Csavargás a Börzsönyben | Drégely vára

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Scroll to top